A horvát hadsereg az elmúlt időszakban több jelentős modernizációs projektbe is belevágott, hiszen katonai felszerelésének a jelentős része még a délszláv háború során beszerzett eszközből állt. A haderőfejlesztés részeként tavaly állapodtak meg a franciákkal tizenkét használt Dassault Rafale F3–R vadászgép vásárlásáról, közel egymilliárd euróért.
Ez az ország történetének legnagyobb értékű katonai projektje, amely jelentősen megerősíti a légtérvédelmét és megsokszorozza a horvát hadsereg általános harci képességét a jövő évtől, amikor az első példányok megérkeznek. A gépek ellenértékét sokan túl magasnak tartják, de egyes elemzők szerint ez volt az ára annak, hogy Franciaország támogassa Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez és az eurózónához. A szerződést november végén írta alá Emmanuel Macron elnökkel Andrej Plenković kormányfő, aki aztán néhány napja előállt az amerikai harckocsik beszerzésével is.
Jó vásárnak tartják
Zágráb választása az amerikai hadsereg egyik igáslovára, az M2A2 ODS Bradley harcjárműre esett. Ez, az elsősorban a gyalogság harctéri támogatására használt páncélos már több háborúban bizonyított, a horvátok részben ezért is döntöttek mellettük. Beszerzésükről már 2017-ben megkezdődtek a tárgyalások, amit az amerikai kormányváltás és a járvány megakasztott.
Az alku értelmében a 89 M2A2-es közül 62 felújítás után hadrendbe állítható, ötöt a kiképzésekre használnak majd, a maradék huszonkettőt pedig alkatrészdonornak.
Az üzlet teljes értéke 196,4 millió dollár (csaknem 63 milliárd forint), ebből az amerikai kormány 51,1 millió dollárt fedez, a maradékot a horvátok önerőből fizetik ki négy részletben, 2026-ig.
A horvát kormány sikere, hogy a felújítást nem az USA végzi, hanem amerikai megrendelésre az egyetlen horvát nehézgépgyár, a tankgyártásában tapasztalt szlavónbródi Đuro Đaković. A Száva menti harckocsigyár a brit–amerikai hadiipari óriással, a BAE Systemsszel együttműködésben szereli fel a Bradley-kre a 25 mm-es automata ágyúból, egy 7,62 mm-es géppuskából, valamint a páncéltörő rakétákból álló fegyverzetet. (A horvátok abban reménykednek, hogy ha más európai országok is hasonló harckocsikat szereznek be, akkor azokat is Szlavónbródban újíthatnák fel.)
Az első használt Bradley-k 2023-ban kerülnek az üzembe, és 2026-ig mindegyik felújított járművet hadrendbe kell állítani. Horvátország ugyanis a NATO-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy e határidőig létrehoz egy katonai egységet, amelynek szüksége lesz e harckocsikra. Az M2A2-es járművekkel ráadásul a horvát haderő új képességekre is szert tesz, mivel a jelenlegi gyalogságtámogatási járművei nem lánctalpasok, így nem képesek minden terepen boldogulni.
Regionális versengés
Noha hivatalosan nincs kimondva, a Balkánon az utóbbi évtizedben egyfajta fegyverkezési verseny zajlik a jugoszláv utódállamok körében. A vetélkedésben hosszú ideig Horvátország állt jobban, ám a nemzeti haderők rangsorolásával foglalkozó Global Firepower portál szerint Szerbia már a 61. helyen áll, eggyel a nyugati szomszédja előtt.
Ez annak tulajdonítható, hogy Belgrád az elmúlt években intenzíven fegyverkezett, orosz, kínai és török haditechnikát vásárolt, emellett évente 40 százalékkal emeli katonai költségvetését.
A portál 2017-es jelentésében Horvátország a 68., Szerbia pedig a 89. helyen állt. Amennyiben azonban hozzávesszük, hogy Horvátország NATO-tag, úgy a rangsornak már nincs akkora relevanciája, mert tagországait az észak-atlanti szervezet kollektív védelemben részesíti.
A teljes cikk elovasható a Figyelő oldalán.
